Programok

 

Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Rudas Közgazdasági

 

Szakgimnáziuma és Kollégiuma

 

Dunaújváros

 

KOLLÉGIUMI

 

PEDAGÓGIAI

 

PROGRAM

 

Dunaújváros, 2017. január 30.

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

BEVEZETÉS 4

I. HELYZETFELTÁRÁS ÉS ÉRTÉKELÉS 4

I.1. A TANULÓI ÖSSZETÉTEL JELLEMZŐI. A TANULÓk SZüKSÉGLETEI, ÉS ELVÁRÁSAIK 4

I.1.1. tanulói összetétel jellemzői 4

I.1.2. tanulók szükségletei, elvárásaik 5

I.2. AZ INTÉZMÉNY PROFILJA, MŰKÖDÉSI HAGYOMÁNYAI 6

I.3. A KOLLÉGIUMI MŰKÖDÉS FELTÉTELRENDSZERE 7

I.3.1. humán erőforrások 7

I.3.2. a pedagógiai folyamatokat biztosító, segítő rendszer 8

I.3.3. szervezeti jellemzők 9

I.3.4. tárgyi-dologi feltételek, környezeti jellemzők 10

I.4. a kollégiumi nevelés, a tanulók fejlesztése 10

I.4.1. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI 14

I.4.2. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI 14

I.4.3. a TANULÓK FEJLESZTÉSE 14

I.4.4. HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ ÉS TEHETSÉGGONDOZÁS 14

I.4.5. A TÁRSAS KAPCSOLATOK, A TÁRSADALMI LÉT ÉS A KÖZÉLET KULTÚRÁJA.

KOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMÁCIÓS KULTÚRA 15

I.4.6. az életmód-kultúra. egészség- és testkultúra, mentálhigiénés és szabadidős kultúra. .MŰVELŐDÉSI_ÉS SPORTOLÁSSI TEVÉKENYSÉGEK. 15

I.4.7. Munkakultúra és pályaorientáció 17

I.4.8. vizuális, esztétikai kultúra 17

I.4.9. ökonómiai-technikai kultúra 18

I.4.10. környezetkultúra 18

I.4.11. gondolkodási kultúra 18

I.4.12. erkölcsi és etikai kultúra 18

I.5. A TANULÓK ELLÁTÁSA, A RÓLUK VALÓ GONDOSKODÁS. 19

I.6. a nevelési klíma 19

I.7. BELSŐ HAGYOMÁNYRENDSZER ÉS ÁPOLÁSA. A DIÁK-ÖNKORMÁNYZÁS 19

I.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 20

A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE 20

I.9. Partneri elvárások, elégedettség 22

22

I.9.1. helyi fenntartói igény, részvétel, elégedettség 22

I.9.2. a kapcsolódó iskolák elvárásai, elégedettsége,

támogatói részvétele 22

I.9.3. a szülők elvárása, elégedettsége, támogatói részvétele 23

I.9.4. a pedagógus és nem pedagógus munkatársak elvárásai,

elégedettsége 23

I.9.5. AZ ÖNÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI 23

I.10. A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTUMAI 30

I.11. KÜLSŐ KAPCSOLATOK 31

I.12. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A KOLLÉGIUMBAN.A KOLLÉGIUMI NEVELÉS MINŐSÉGE 31

I.13. ÖSSZEGZÉS: A JELENLEGI ÁLLAPOT A KORÁBBI PEDAGÓGIAI PROGRAM TÜKRÉBEN 32

II. KÜLDETÉSNYILATKOZAT, JÖVŐKÉP 33

III. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK 34

IV. HÉZAGELEMZÉS ÉS CÉLMEGHATÁROZÁS 36

V. Fejlesztési tervek – a kollégiumi nevelés feladatai és eszközrendszere 37

VI. kollégiumi foglalkozások és témakörök. A megvalósításuk Módjai, feltételei 42

VI.1. KOLLÉGIUMI NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ELLÁTANDÓ FOGLALKOZÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK 42

VI.1.1. Napi beosztás szerint 43

VI.1.2. Óraszámszükséglet szerint 44

VI.2. A TANULÓK RÉSZÉRE SZERVEZETT FOGLAKOZÁSOK 44

VI.3. AZ ALAPPROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TEMATIKUS

FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMA ÉS RENDJE 47

VI.4. A KOLLÉGIUM ÉRDEKLŐDÉSI KÖREI 49

VII. A kollégiumba történő felvétel eljárási rendje 50

VIII. a program megvalósításának feltételei 53

IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 53

X. záródokumentumok 54

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK 54

 

 

BEVEZETÉS

A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Rudas Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma 1975-ben két önálló intézményként alakult. Ma a kollégium szervesen együttmüködik az iskolával, mindkét fél igyekszik kihasználni az előnyöket és tompítani az érdekellentéteket. Tesszük ezt közösen a tanulók és az otthonra vágyó kollégisták érdekében.

A kollégium 216 férőhelyes, koedukált. Közel vagyunk a Duna jobb partjához, szomszédságunkban általános iskola, óvoda és római kori emlékek találhatók. A város legzsúfoltabb városnegyedében működünk. Az új városok szellemiségére jellemzően mi is készek vagyunk a folyamatos megújulásra a hatékonyabb nevelő-oktatómunka érdekében.

 

1. HELYZETFELTÁRÁS ÉS ÉRTÉKELÉS

Dunaújváros jelentőségét alapvetően a DUNAFERR mindenkori helyzete határozta és határozza meg, így a város, és vele az oktatás fejlesztése is az egykori Vasmű fejlődési vonalát követte. Mára a városunk is az országos problémákkal küzd: csökken a gyermeklétszám, csökken a nevelésre, oktatásra fordítható központi költségvetési hányad, s nem nőnek a városi bevételek sem. Ezzel párhuzamosan viszont változatlanul van igény a kollégiumi férőhelyekre, s a jelentkezők korszerű, jól felszerelt épületet, befogadó diákközösséget, megértő-segítő nevelőtestületet álmodnak maguknak. A következő oldalakon kollégiumunk jelenlegi állapotát kíséreljük meg bemutatni.

Jelen munkát megelőzően kérdőíves felmérést készítettünk a tanulók, szülők, nevelők körében1, így az adatokon túlmenő megállapításainkat a jelenről ezekre támaszkodva fogalmazzuk meg. A nem pedagógus felnőttekkel szóbeli interjút készítettünk – a rájuk vontkozó megállapítások ezeken alapulnak.

 

0.1A TANULÓI ÖSSZETÉTEL JELLEMZŐI. A TANULÓk SZüKSÉGLETEI, ÉS ELVÁRÁSAIK

0.1.1tanulói összetétel jellemzői

 

A tanulói összetételt az 1-5. táblázatok mutatják.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fenti adatokból látható, hogy kollégiumi diákközösség összetétele heterogén. A fiúk, lányok aránya 1:3 - hoz, s a 9-10. évfolyamra járók vannak a legtöbben, majd a 11-12. évfolyamra járók. A fiatalabbak felé billen a mérleg nyelve is, hiszen csak 8 fő a 13-14. évfolyamra járó tanuló.

Az iskolák tekintetében a Rudas a meghatározó, az iskolatípusokéban pedig a szakközépiskola.

Bács-Kiskun és Fejér megye területéről érkeztek a legtöbben, majd a Pest és a Tolna megyeiek aránya említhető még.

A már említett felmérés azonban azt igazolja, hogy a nagyon vegyes összetétel ellenére jó közösség alakult ki a kollégiumban2.

 

 

0.1.2tanulók szükségletei, elvárásaik

A felmérésből kapott adatok alapján elmondhatjuk, hogy tanulóink összességében

elégedettek a kollégium szolgáltatásaival (6. táblázat)

 

 

1. táblázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. táblázat

 

 

 

 

 

Láthatjuk, hogy a nevelők részéről kapott gondoskodást, törődést, a tanulásban kapott tanári segítséget ugyanúgy jónak minősítették a tanulók, mint a csoportokon belüli diák-diák viszonyt. Legkevésbé a tárgyi feltételekkel, a nem irányított szabadidős lehetőségekkel, és a nem pedagógus felnőttekhez fűződő viszonyaikkal elégedettek a tanulók, – ám még ezek a területek is jobb, mint közepes minősítést kaptak. Javításukra azonban gondolnunk kell.

 

0.2AZ INTÉZMÉNY PROFILJA, MŰKÖDÉSI HAGYOMÁNYAI

A RUDAS Kollégium az iskolával úgy tartozik közös igazgatás alá, hogy eközben a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye, és saját szakmai elgondolásait ezen adottság mellett is meg tudja valósítani. Az intézmény igazgatója, az iskolavezetés tagjai és többnyire a teljes nevelőtestület méltányolja, és lehetőségeihez képest segíti a kollégium – az iskolaiakkal összhangban, egységben lévő – törekvéseit.

Kollégiumunk a középfokú oktatásban és a szakképzésben részt vevő tanulóknak otthont adva mindenekelőtt az alapfeladatát kívánja maradéktalanul teljesíteni, azaz megfelelő feltételeket teremteni azon tanulók számára, akiknek a lakóhelyén nincs lehetőségük a tanulásra, ott nem tudnák érvényesíteni a szabad iskolaválasztáshoz való jogukat, illetve a szüleik otthon nem tudnák biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. Tevékenységünk során igyekszünk kiegészíteni a családi és az iskolai nevelést, biztosítjuk a szociális ellátást, és eközben biztonságot és érzelmi védettséget igyekszünk nyújtani a tanulóinknak. A megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegítjük a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló "mikro-társadalomban" a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását támogatva ezzel a majdani sikeres társadalmi beilleszkedést.

Ezt a szereptanulást hatékonyan segítik a mindenkori diákönkormányzatok, a KÖSZ-ök. /KÖSZ: Kollégiumi Önkormányzati Szerv/

Nevelőmunkánkban kiemelt feladatként kezeljük az iskolai felkészülés, tanulás támogatását, a tehetséggondozást illetve a hátránykompenzációt, valamint a pályaorientációhoz, önálló életkezdéshez kapcsolódó feladatokat.

A nevelő-oktató munkánkat meglehetősen összetett tevékenységrendszer keretein belül próbáljuk sikerre vinni. A tanulási tevékenység kötelező, de a feltételeit igyekszünk egyénre szabni; a korrepetálás lehetőség, de javasoljuk a rászorulóknak, küldjük őket oda. Hasonlóan ösztönözzük – bár kevesebb eredménnyel – a szakkörökön való részvételt. A kötelező csoportfoglalkozások témáit igyekszünk korosztályra, érdeklődési körre tekintettel feldolgozni, módszereinkben a diákokhoz közelebb álló megoldásokat alkalmazni. A szabadidős tevékenységekhez /elsősorban a sport és a számítástechnika terén vannak ilyenek/ nemcsak a feltételeket biztosítjuk, de tanácsokkal is szolgálunk, s külső lehetőségeket is felkutatunk.

Úgy érezzük, hogy munkánk során nyitottak vagyunk minden olyan tevékenység befogadására, amely a tanulók fejlődését szolgálja, és tárgyi, anyagi feltételeit képesek vagyunk megteremteni.

 

0.3A kollégiumi működés feltételrendszere

0.4humán erőforrások

0.4.1.1A nevelőtestület összetétele

 

  1. Életkor szerint

 

  • 50 év felett van 5 fő

  • 40-50 év között 2 fő

  • 30-40 év között 1 fő

 

  1. Szakképesítésük szerint

 

  • 1 fő közgazdasági egyetemi végzettséggel közgazda; és történelem szakos általános iskolai tanár, aki rendelkezik középfokú angol és spanyol nyelvismerettel;

 

  • 1 fő tudományegyetemen szerzett végzettséggel középiskolai tanár; magyar – orosz szakos, továbbá közoktatási vezető, szakvizsgázott pedagógus

 

  • 1 fő középiskolai testnevelő tanár, aki labdarúgó szakedző és sportmenedzser képesítéssel is rendelkezik; továbbá közoktatási vezető, és mentortanár szakvizsgázott pedagógus

 

  • 1 fő főiskolán szerzett végzettséggel történelem-orosz szakos általános iskolai tanár, majd történelem szakból egyetemi szintű diplomát szerzett pályája során

 

  • 1 fő fő tudományegyetemen szerzett végzettséggel középiskolai tanár; magyar – orosz szakos

  • 2 fő tudományegyetemen szerzett végzettséggel középiskolai tanár, történelem szakos bölcsész-tanár

 

  • 1 fő tudományegyetemen szerzett végzettséggel középiskolai tanár egészségtan szakos, továbbá közoktatási vezető, szakvizsgázott pedagógus

 

c) A technikai személyzet

 

A három szintes épületben 3 takarító, 3 portás, egy karbantartó és egy gondnok dolgozik.

 

A nevelőtestület érdeklődési köre általában megegyezik szakképesítésükkel. Ezt kiegésziti a sport, az értékes kultúra és az esztétikum szeretete. Erkölcsi értékrendjüket a hagyományos etikai értékek határozzák meg. Szívesen vesznek részt továbbképzéseken, fogékonyak az új pedagógiai módszerek iránt. Közös jellemzőjük a gyermekközpontúság, a tanulók személyiségének tisztelete. Különbözőek a nevelési módszereikben, igényességükben, a csoportmunka szervezésében. A gyermekek érdekében végzett közös munkában azonban mindenkire lehet számítani.

 

0.4.2a pedagógiai folyamatokat biztosító, segítő rendszer

 

A kollégium működését döntően a normatív támogatásból fedezi. Az iskolával közös kassza nem biztosít különösebben nagy mozgásteret. Önálló bevételi forrása elenyésző – esetenként szállóvendégeket tud fogadni, ha van rá igény. A Rudas Alapítvány egy-egy jelentősebb rendezvényhez nyújtott már támogatást, és működik a KÖSZ-pénztár is. Ez utóbbi a tanárok és diákok önkéntes hozzájárulása, ami a közösségi élettel kapcsolatos apróbb kiadások fedezésére szolgál. Konkrét fejlesztések, feladatok megvalósításához helyi, regionális, illetve országos pályázatokon indulva tudtunk még anyagi forráshoz jutni. A pályázatokon elnyerhető dologi- és pénzeszközök azonban semmiképpen nem tervezhetőek, ezért továbbra is szükségünk lenne az előre be nem tervezett támogatásokra is, amennyiben a jelenlegi színvonalat akár csak megőrizni szeretnénk – márpedig mi fejlesztésekben, a szolgáltatásaink színvonalának emelésében gondolkodunk.

Az ügyviteli munkát számítógépes nyilvántartás segíti. Egyre több adatot elektronikusan tárolunk, s igyekszünk naprakészen tartani azokat. Szintén számítógéppel készítjük a különböző – a napi működésünket segítő – űrlapokat, s a sokszorosításukra fénymásoló gépeket használunk.

A működéssel kapcsolatos apróbb karbantarási feladatokat a helyi karbantartók végzik, s ők segítenék az épület csinosítását is. /Ez utóbbira sajnos már évek óta nem jut pénz…/

 

 

 

 

 

 

1.3.3szervezeti jellemzők

A kollégium szervezeti felépítése a közös igazgatás révén az iskolához kötődik.

 

 

1. ábra

 

 

 

A szervezeti ábrán feltüntetett személyek mindegyike kapcsolatban áll a tanulókkal is, egymással is.

A kollégiumot az intézményvezetésben a kollégium vezetője képviseli. Az információkat elsődlegesen ő közvetíti, de a nevelőtanárok e-mailen is megkapják az őket érintő dokumentumokat. Javaslatok, vélemények az intézmény vezetősége felé is áramolhatnak ezen az úton. Jelenleg két számítógép kell ahhoz, hogy e kapcsolat minden nevelő részére hozzáférhető legyen, valamint az, hogy alapvető információkat mindenki képes legyen fogadni és küldeni legalább a helyi hálózaton.

A szóbeli kommunikáció – feltehetően a kis nevelői létszámnak köszönhetően is – akadály nélküli. A nevelőtestületen belül az információk naponta cserélődnek, s hetente egyszer hivatalos értekezletet is tartunk. Jellemzően jó légkörben élünk és dolgozunk, ami nem jelenti azt, hogy nincsenek alkotó jellegű viták. Ötletekben, konstruktív javaslatokban nincs hiány, s a jobbító szándékot többnyire a tettek is követik.

A terület szükségszerű megosztásából alig adódnak konfliktusok. Az iskolai és a kollégiumi tanárok, nevelők kölcsönösen méltányolják egymás kéréseit, elvárásait; valamennyien a diákok szempontjait tekintik elsődlegesnek.

 

 

 

tárgyi-dologi feltételek, környezeti jellemzők

A kollégium épülete egybeépült az iskoláéval, ennek ellenére 1975-ben önállóan kezdte működését. 1978-ban aztán gazdasági, 1979-ben pedig pedagógiai összevonásra került sor, s azóta közös intézményként működünk.

 

A több, mint 40 éves épület jelenleg lelakott, felújításra szorul. Különösen a fiú oldali vizesblokkok, a beépített szekrények, a szobaajtók és a padlózat használódtak el.

A háromemeletes épületszárny középen zsilipelve lehetővé teszi három fiú és három leány szint kialakítását, szükség esetén a szintek átcsoportosítását. Az épületben szintenként kilenc hálószoba, egy tanuló, egy étkező - melynek kialakítására 1997 nyarán került sor -, és egy vizesblokk egység található. Központifűtés van, így állandó a melegvizes szolgáltatás is. A fiú és a lány oldalon egyaránt négy ágyas szobák vannak. A leány oldalon 1997 nyarán egy leány kondiszoba kialakítására került sor. A tanulókban délelőtt oktatás folyik. A földszinten egy szép könyvtár /több mint 12.000 kötettel és olvasóteremmel/ áll munkanapokon a tanulók rendelkezésére este fél hétig, továbbá e szinten van egy nagy tanterem is, ami eredetileg kollégiumi klubszobának épült. Ezt délutánonként ugyancsak a kollégium használja.

2001-ben pályázati pénzből egy számítógépterem (K2) létesült az első emeleti fiú tanulóban 20 géppel. A KollOKA pályázatokon sikeresen vettünk részt (2008/2009), melynek eredményeként egy újabb számítógépterem (K1) létesült az első emeleti lány tanulóban, és egy jól felszerelt kis studiót tudtunk kialakítani a tanári folyosón. A fittnes szobába is több új, különböző funkciójú kondigépet szereztünk be, szintén a KollOKA pályázatok keretében. Az alagsorban pinpong- és biliárdterem, videós klubszoba szolgál a tanulók szabadidejének eltöltésére. Jó időben az udvaron kosár- és kézilabdázás, kispályás foci - térítés ellenében - teniszezés lehetséges, hétköznapokon pedig este - megadott időpontban - a tornaterem is igénybe vehető játékos testedzésre. A fiúknak, lányoknak kondicionáló edzésre egyaránt van lehetőségük az iskola alagsorában előre megadott időpontokban. A sportfelszerelések pótlása a tanulók által összeadott KÖSZ - alapból történik. A KÖSZ - alapot a szűkös anyagi források miatt hoztuk létre a kollégiumi rendezvények finanszírozására a diákokkal közösen.

 

1.4 a kollégiumi nevelés, A Tanulók fejlesztése

 

1.4. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS

 

A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul a Nat. Melléklet I.1.pontjában, a nevelési-oktatási rendszer egészére kitűzött célok megvalósulásához, az ott meghatározott feladatok megoldásához, az ott megfogalmazott értékek alapján.

 

1.4.1. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei

 

A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése,személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium – céljai elérése érdekében – diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei:

 

a) az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok

érvényesítése;

b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;

c) a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség;

d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében;

e) az alapvető erkölcsi normák érvényesítése;

f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók

szükségleteinek figyelembevétele;

g) építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére;

h) az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása;

i) a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való

konstruktív együttműködés;

j) a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése;

k) a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

 

1.4.2. A kollégiumi nevelés feladatai

 

A kollégium – a kollégiumi jogviszony fennállása alatt – biztosítja diákjai számára azok iskolai tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait kollégiumi ellátás, nemzetiségi kollégiumi ellátás, illetve sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátásán keresztül valósítja meg.

A kollégiumi nevelés feladata különösen:

 

  1. A tanulás tanítása

 

A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

 

  1. Az erkölcsi nevelés

 

A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire,problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység.

 

  1. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

 

A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket,gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés,az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése,nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése.

 

  1. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

 

A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer.

 

  1. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

 

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása;elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

 

  1. A családi életre nevelés

 

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,szeretet kapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat.-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is.

 

  1. A testi és lelki egészségre nevelés

 

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket.

 

  1. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

 

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit,élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

 

  1. Fenntarthatóság, környezettudatosság

 

A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

 

  1. Pályaorientáció

 

A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést.

 

  1. Gazdasági és pénzügyi nevelés

 

A kollégiumnak – a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan –

segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a

javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos,hogy

tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását.

 

  1. Médiatudatosságra nevelés

 

Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját.

 

1.4.3. A TANULÓK FEJLESZTÉSE

1A tanulási kultúra

A tanulással a diákoknak alapvetően nincs gondjuk. /A kollégiumi átlag évek óta 3,5 körül mozog./ A rosszabb eredmények mögött döntően a szorgalom hiánya rejlik. A csoportvezetők figyelemmel kísérik a tanulmányi eredményeket, s akiket kell, korrepetálásokra irányítanak. Ezután már csak kitartás kérdése, hogy sikerül-e a javítás.

A kötelező tanórai foglalkozás alatt igyekszünk differenciáltan biztosítani a tanulási lehetőséget: a tanulóban, a szobában, egyéb közösségi helyiségekben egyaránt tanulhatnak a diákok – a csoportvezető tanárral történő egyeztetés után. /Az önálló, szobában történő tanulás elsődleges alapja a jó tanulmányi eredmény./

Diákjaink nem szívesen olvasnak, hozzánk érkezve nem tudnak tanulni. A tanév elején csoportos foglalkozás keretében beszélünk a tanulási módszerekről, próbálunk ilyeneket átadni, elfogadtatni, de igazi eredményt e téren csak módszeresen, hosszabb idő alatt lehetne elérni. Ilyesfajta ’kötöttséget’ pedig a tanulók már nem vállalnak.

I.4.4. hátránykompenzáció és tehetséggondozás

Az ismeretek és készségek hiánya a tanulásban a legszembetűnőbb, hiszen a tanulók mindennapi életének ez a meghatározója. Az iskolai osztályzatok figyelemmel kísérése segíti elsősorban a nevelőt abban, hogy a lemaradást észrevegye. /Kivéve, ha a tanuló ezt maga jelzi./ A diákok nem szívesen kérnek a felnőttektől segítséget, inkább egymás között beszélik meg a problémát. A nevelőkhöz már csak komolyabb baj esetén fordulnak3. Némi bíztatás, odafigyelés mellett azonban elérhető, hogy idejében keressék meg a nekik segíteni tudó nevelőt.

A korrepetálási lehetőségek részben a kötelező tanulási időben, részben azon kívül adottak minden olyan tárgyból, amelyben a nevelők valamelyike járatos /matematikából és gazdasági tárgyakból külső segítőt is igénybe veszünk/. A leglátogatottabbak mindig a matematika korrepetálások.

Sajnos a szakkörök, előkészítők egyre kevésbé népszerűek a diákjaink körében. Nem ’sikk’ a tanulás; elvétve akad, aki a kötelező minimumon túli ismeretekre is törekedne.

I.4.5. a társas kapcsolatok, a társadalmi lét és a közélet kultúrája. kommunikációs és információs kultúra

A diákok jól megértik egymást, barátokra lelnek, szívesen vannak a kollégiumi közösségben. A közösségszerveződés alapvetően nevelői irányítással történik, de a KÖSZ esetenként öntevékeny is tud lenni. A szobaközösségek a felsőbb éveseknél az előző év végén bejelentett kívánságok szerint szerveződnek, az új kollégistáknál esetlegesen alakulnak. A csoport- és szintközösségek kialakítása tudatos törekvés: rajtuk keresztül, az ő segítségükkel történik a diákközösség által is elfogadott magatartási normák kialakítása, elfogadása, betartása és betartatása. A tanulók ugyanis igénylik a teljesíthető házi- és napirendet. Akadnak ugyan mindig olyan diákok, akik igencsak ódzkodnak mindenféle szabálytól, előírástól, s szeretnének a saját törvényeik szerint élni. Az említett közösségek azonban visszatartó erőt jelenthetnek a számukra. A kortársak eltérő véleménye ugyanis mindig meggyőzőbb, mint a felnőttek érvei.

A tanulók kapcsolata a nevelőikkel – elsősorban a csoportvezető nevelővel – kiegyensúlyozottan jó. Alapja a kölcsönös bizalom, egymás tisztelete és elfogadása. A nevelők ismerik a rájuk bízott tanulókat: tulajdonságaik, képességeik, törekvéseik, a társakhoz fűződő kapcsolataik, a kollégiumi életbe való beilleszkedni tudásuk nincs rejtve előttük. Amit nem tárnak fel szívesen az a magánéletük. Ilyen téren tanácsokat is döntően a kortársaiktól kérnek.

Az egymás közti kapcsolatokban gondot jelent a diákok beszédstílusa. Sajnos már nemcsak a fiúk, hanem a lányok jó része is csúnyán beszél – és ezt észre sem veszi. A felnőttekkel szemben szerencsére igyekeznek tisztelettudóan viselkedni, s eközben törekszenek a választékos beszédre is. Sajnos a társadalmi környezet sem arrafelé hat, hogy a felnövekvő nemzedék ilyen értelemben igényes legyen önmagával szemben, így ez a feladat is ránk hárul.

Korunk jellemzője, hogy zúdul ránk a médiákból az információ – akár akarjuk, akár nem. Eligazodni közöttük nem könnyű. A diákok ’mindenevők’, de többségük nem fogad el mindent fenntartás nélkül. Egy-egy beszélgetés segíthet abban, hogy megtalálják a valódi értékeket, s ne csak a technikát tudják kezelni, de a közvetített gondolatot is.

I.4.6. az életmód-kultúra. egészség- és testkultúra, mentálhigiénés és szabadidős kultúra.. MŰVELŐDÉSI – ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉGEK

 

A tanulás terén nyújtott segítség nem az egyedüli formája a diákélet jobbá, problémamentesebbé tételének. A könyvtár, a számítógépterem egyaránt szolgálja az önképzést, önművelést és a szabadidő hasznos eltöltését. Sportolási lehetőség /foci, tollas, asztalitenisz, röplabda, konditerem, fitnessz-szoba/, TV, videó, biliárd szintén biztosított a kollégisták számára. A KÖSZ javaslatára, szervezésében havonta egy-egy disco, teaház, megemlékezés vagy más irodalmi összeállítás színesíti a mindennapokat. Természetesen a tanulók további szabadidős programokban szeretnének válogatni, ám konkrét, megvalósítható javaslatuk alig van. Ennek ellenére gondjuk az, hogy – szerintük – kevés a szabadidő.

Úgy véljük, hogy tanulóinknak tisztában kell lenniük saját képességeikkel, korlátaikkal. Csak úgy tudnak másokat is elfogadni, ha magukat ismerik, helyesen látják és elfogadják. Fontos az önuralom, az önkontroll képessége. Szerencsére az önismereti foglakozások népszerűek a körükben; szívesen fogadják, esetenként kérik is ezeket.

A kollégiumunk kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégistáinknak kondicionáló edzésre van lehetőségük az iskola alagsorában hetente két nap délutánján is. A lányoknak külön fittnesz szobát alakítottunk ki – különböző funkciójú kondigépekkel - a szabadidő sportos eltöltésére, melyet igény szerint látogathatnak. Sportudvarunkon található egy kosár, és egy kézilabda pálya, esténként pedig az Intézmény tornatermét is használhatjuk.

 

Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel

-a táplálkozás,

-az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

-a családi és kortárskapcsolatok,

-a környezet védelme,

-az aktív életmód, a sport,

-a személyes higiénia,

-az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

-a szexuális fejlődés területén.

 

Az egészségnevelés az intézmény minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

 

A kollégiumi egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: sportudvar, konditerem, fittnes szoba használata, az iskolai sportkör foglalkozásainak látogatása, tömegsport foglalkozások látogatása, sportegyesület edzéseinek a látogatása , úszásoktatásra járás…stb

Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó verseny szervezése a tanulók számára;

-az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra);

- minden fél évben egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;

- minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

- az intézményi egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

-félévente egy alkalommal egy-egy csoportfoglalkozás megtartásában;

I.4.7.Munkakultúra és pályaorientáció

 

A mi tanulóink feladata elsősorban a tanulás, a tanulásszervezés. Nekik ezt a munkát kell megfelelően végezniük a maguk, szüleik és tanáraik megelégedésére. Másrészt önállóan meg kell oldaniuk az életvezetésükben adódó napi gondokat. A kollégiumi Napirend és a Házirend segítséget nyújt mindehhez. Ezek a dokumentumok irányítanak, elvárásokat közvetítenek, de a megfelelő döntést nem hozzák meg senki helyett, azt mindenkinek magának kell megtennie. Akadnak olyan tanulók, akik túlszabályozottnak érzik az életüket, a többség azonban elfogadja a közösen rögzített szabályokat, adott esetben szívesen hivatkozik rájuk.

A tanuláson kívül rendszeres napi feladat a szobák rendben tartása, takarítása. Ezt előre rögzített rend szerint oldják meg a szobák lakói.

A pályaorientációt az iskolákkal együttműködve, az ott megszerezhető ismereteket kiegészítve végezzük. Egyéni beszélgetéseken, csoportfoglalkozásokon próbáljuk kideríteni, ki, mire mutat hajlandóságot, mit szeretne. Ennek felismerése nem könnyű, és egyre későbbre tolódik. Nincsenek igazán vonzó pályák, célok, amikhez ragaszkodnának és elérésük érdekében keményen dolgozni is hajlandók volnának a tanulók. A 13-14. évfolyam elvégzése ad valamiféle biztonsági alapot, és némi haladékot a végleges döntés előtt. Szükség lenne arra, hogy a nagyon sokféle szakmát valóban be tudjuk mutatni, vagy legalább megmondani, hogy hol tájékozódhatnak felőlük az érdeklődőbb diákok. Lehetőség erre az Internet, amit persze nekünk, nevelőknek is ajánlatos mind többször látogatni.

A végzős tanulóknak igyekszünk karrierépítési tippekkel, elhelyezkedési tanácsokkal szolgálni.

I.4.8. vizuális, esztétikai kultúra

A mindennapok esztétikuma elsősorban a közvetlen környezet állapotában mutatkozik meg. Sajnos akadnak festés után sóvárgó falak, javításra szoruló felületek, de a szobák díszítéséről, otthonosabbá tételéről nem mondunk le. Ezt a diákokkal úgy próbáljuk megvalósítani, hogy se a falakat, se a berendezést ne károsítsuk. Vannak szobaközösségek, ahol ez belülről fakadó igény, de akadnak természetesen olyanok is, ahol semmiféle késztetés nincs a szépre. A fiúszobák puritánabbak, és azokban gond a különféle aktfotók visszaszorítása. Esetenként a leányszobákban is találkozunk oda nem illő csecsebecsékkel.

A képzőművészet iránti igény nagyon alacsony színvonalú. Képtárba nem nagyon tudjuk elcsalni a kollégistákat, ezért a lakberendezés, vagy például a szép terítés lehet – főként a lányoknál – az a terület, ahonnan a vizuális kultúra fejlesztése terén elindulhatunk.

Komolyzenei koncerteket a tanulók egy része szívesen meghallgat. Szerencsére a helyi evangélikus templomban ingyenes előadások is vannak, így ezekre el tudjuk vinni a diákjainkat.

A fővárosba színházlátogatást évente egyszer tervezünk, de a tanulók a saját iskolájukkal, osztályaikkal is részt vesznek helyi, vagy fővárosi színházi programokon.

A diákok körében a mozi a legnépszerűbb; ide nem szervezetten, hanem a szabadidejükben a baráti közösségekkel járnak.

A kollégiumban lehetőség van videofilmek, CD-k, DVD-k lejátszására, amivel szoktak is élni. A számítógépteremben a diákok az Internetről is töltenek le és néznek meg filmeket, ám ez inkább egyéni kikapcsolódás, időtöltés.

Az amatőr előadók is jelen vannak a kollégium életében /ének, zene, vers, próza/, és az ünnepi műsorok, teaházak lehetőséget is adnak arra, hogy közönség előtt megmutatkozhassanak.

I.4.9. ökonómiai-technikai kultúra

 

A gazdálkodás a kollégista számára ott kezdődik, hogy legalább egy hétig ki kell jönnie az otthonról hozott zsebpénzből. Ez – a tapasztalatunk szerint – a többségnek nem is okoz gondot. Másrészt a különböző anyagi háttér ellenére sem találkozunk pazarló, költekező életmódot folytató kollégistával. /Elsősorban a sportolók kapnak ösztöndíjként jelentős összegeket./

A szakképzésben részt vevő tanulóink közül többen – engedéllyel – rendszeres munkát végeznek, s így egészítik ki az otthonról kapott pénzt. Olyanok is vannak, akik konkrétan valamire gyűjtenek, és azért dolgoznak a tanulás mellett.

A csoportos foglalkozásokon pedig mindenkit beavatunk a háztartás költségeinek tervezésébe, egyszerűbb ételek elkészítésének fortélyaiba, a vendégvárás, az ünnepi készülődés munkafázisaiba.

I.4.10. környezetkultúra

A környezetvédelem és környezetfejlesztés a mindennapi tevékenységünk során azt jelenti, hogy tisztán tartjuk, védjük és ápoljuk a lakókörnyezetünket. Az iskola területén gyűjtjük például a használt elemeket, vagy a szobákon túl a kollégium előtti utcafrontot is tisztán tartjuk. A csoportos foglalkozásokon beszélünk a környezetkímélő kozmetikai, tisztító- és egyéb vegyszerekről, a környezetbarát termékekről, csomagolásról.

I.4.11. gondolkodási kultúra

A tanulók világnézetéről, világképéről ritkán esik szó. A magyarságtudat, európaiság, nemzetiségi lét és más hasonló kérdések inkább csak a csoportfoglalkozások témájaként kerülnek terítékre.

 

I.4.12. erkölcsi és etikai kultúra

 

Diákjaink az emberi együttélés elemi normáit ismerik, és alapvetően betartják. Becsületesek, tisztességesek, egymással toleránsak. Természetesen akadnak kivételek, etikailag kifogásolható viselkedési formák, helyzetmegoldások. Ezeket megbeszéljük, ha szükséges, büntetjük, és megpróbáljuk a továbbiakban kivédeni, megelőzni.

Magatartási problémák a fiúk egy részénél jelentkeznek, akik az elsős tanulók beilleszkedését nehezítik meg a meg nem engedhető bánásmódjukkal /’szívatás’/. Szerencsére ez a jelenség visszaszorulóban van.

A lopások jelentik a másik nagy problémánkat. A tanulóink hajlamosak vakon bízni egymásban, nem zárják biztonságos helyre az értékeiket, és ezt egyesek kihasználják. A társadalomban tapasztalható értékválság, bizonytalanság következménye, hogy ezt az elkövetők nem is mindig érzik bűnnek, jellemhibának.

I.5. a tanulók ellátása, a róluk való gondoskodás.

A kollégiumi elhelyezés a diákoknak a szállás és – térítés ellenében – a napi háromszori étkezés biztosítását jelenti. A kollégium biztosítja továbbá a tisztálkodás, mosás, vasalás lehetőségét, a tanuláshoz, pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez a feltételeket.

A diákok rosszullét, betegség esetén az ápolónőtől helyben kaphatnak segítséget, tanácsot. Természetesen a kijelölt orvosi rendelőkben elvégzik a további vizsgálatokat, szűréseket, s akiket kell, szakrendelésre küldenek, gyógyszerekkel látnak el.

Betegség esetén a hazautazó tanulók étkezésének lemondására, a befizetett díjak beszámítására, visszatérítésére lehetőség van.

A rászoruló tanulók problémáikkal az ifjúságvédelmért felelős tanárhoz fordulhattak eddig, tőle kérhettek segítséget. Ez a munkakör azonban a 2011. évi CXC. Köznevelési Tv. hatályba lépésével megszűnt, így a tanulók a magánéleti gondjaikkal és problémájukkal mostan

Kapcsolódó dokumentumok:

Dunaújvárosi SZC

RUDAS

Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma

2400 Dunaújváros, Római körút 47-49.
titkar@rudas.hu
Porta: +36-25/510-280 4-es mellék
Iskolatitkár: +36-25/510-280 1-es mellék
Kollégium: +36-25/510-280 5-ös mellék